Hét szokás hatalma 3/7: Előre a fontosat!

Az integritás és megvalósítás szokása

	sürgős	nem sürgős
fontos	I.     szükségesség	II.               eredményesség
nem fontos	III.               elterelés	IV.              időpocsékolás

Sorold fel egyetemistaként, melyek azok a krónikus III. és IV. negyedes tevékenységeid? 

Az emberek többségében arról beszélnek, amelyet nem tudnak befolyásolni, a politikáról és celebekről. Hát hál'istennek nem nézek tévét, így picit védve vk ettől a nagy intelligenciától. Az én korosztályom meg bújja a számítógépet, ha kell, ha nem. Ha hazaérsz, csak próbáljd ki egyszer-kétszer, h ne egyből a gépnek ronts és lesz életed, mozgásod ha eltod felejteni. És nem kell annyit msnezgetni sem :P, meg a politikáról sem beszélni, tiszta fölösleges, esetleg ha majd tudsz konkrétumokat tenni az ügyben, akkor lesz miért megosszad ennek és annak a véleményed, de most azzal nem változtatsz rajta.

Heti tervezés berögződése. Mi a legfontosabb, amit ebben és ebben a szerepemben (ami a 2. szokásnál beszéltünk) tehetek ezen a héten? A nagy kövek azonosítása és azok forrásait.

Hogy utálom a tétlenségem!!

A két világ, otthon és itt. Nem lehet mindkét helyen lenni. 

Itt voltak anyumék két napra az ünnepség miatt. Vissza kellett menniük, mert otthon nagyon hideg van. Egyik gond a másik után jön otthon és én nem tok semmit segíteni, semmit. Csak hallgatom a problémákat és tétlen vagyok, mint egy mozdulatlan tárgy. Anyum meg egyedül szenved, nem élet ez neki. És ami a legszomorítóbb, hogy ha otthon élnék sem tudnék nagyon segíteni… Iszonyú ez a tétlenség….

Egyszer beszóltam neki, már igazából nem is tom miért haragudott meg, és sírt. Ezt szokta eljátszani, nagyon érzékeny és hamar besértődik. Később, az ágyban mellém bújt, megszorított és sírt: „Úgy hiányzol!” Mindig kérdi mikor megyek haza… 

Most meg fáj a mellkasa is, talán csak meghúzódott  a sok ganéhányástól.  A sok állattól is meg kellene szabadulni már, de az élete, életünk része…

Hét szokás hatalma 2/7: Tudd előre hová akarsz eljutni!

A választás szokása után nézzük a víziók szokását.

2. Tudd előre hová akarsz eljutni!

A mentális alkotás megelőzi a fizikai alkotást. Az eredményt el kell képzelnünk, mielőtt cselekszünk.

Mi a Te személyes célod ebben a félévben? Honnan fogod tudni, h elérted ezeket?

A szerepek és kapcsolatok letisztázása.  Hét kulcsszerep meghatározása (szakmai, magánéletben), minden egyes szerepben határozd meg a kulcsembereket. Képzeld el a 70. születésnapodat, ahol jelen van az összes kulcsember. Milyen elismeréseket szeretne kapni Tőlük? (Hogyan beszélne valaki arról a hatásról, amelyet Ön tett az életére). Két-három kulcsfontosságú dolog, amit megteszel, h ez így valósuljon meg.

Pl.

1.      szerep:

kulcsember:

elismerés:

amit teszel:

2.      szerep:

kulcsember:

elismerés

amit teszel:

Akkor vagyok a legjobb…

Akkor vagyok a legrosszabb…

Mi az, amit igazán szeretek a munkámban?

Mi az, amit igazán szeretek csinálni magánéletben?

Az alábbiakban vagyok tehetséges:

Mi a legfontosabb hozzájárulásom mások életéhez?

Vannak dolgok, amelyeket érzésem szerint meg kellene tennem, annak ellenére, hogy már sokszor elhessegettem az ezekkel kapcsolatos gondolatokat? Melyek ezek?

Kik azok a személyek, akik hatással vannak az életemre? Neve, tulajdonsága (amelyet a legtöbbre értékelsz Benne):

Végül öt percig folyamatosan írni a küldetési nyilatkozatot az eddigiek alapján a rövid és hosszú távú céljairól.

Most olvasom vissza a személyes küldetési nyilatkozatom, hát elég fura... rengeteg dolgot nem tettem meg, de egyik legfontosabb cél teljesül, egy Társsal kapcsolatos :$

Felavatva

Újabb színjátékon estem túl a héten. Megvolt az avatás, eskütétel. Ráadásul 3x kellett kiálljak beszélni! Én hablatyoltam a beszédet is, ami elég nagy hatást váltott ki. Már az elején a „Vajon megérte vagy elvesztegetett idő volt?” kérdésre megmozdult a közönség.

„A megtett úton elbuktunk. Igen, Hallgató Társaim, mindannyian elbuktunk és a Tanáraink is!” Láttam, ahogy a „bukás” szó elhagyta a szám a bosszulós tanárom a kedvenc tanárommal röhögve összebeszél, persze nem beszélve ahogy a szakfelelős a dékánnal is. Öröm volt nézni őket beszéd közben. Persze, finomítva volt a mondanivalóm, azért 9 család örömét nem kell elvenni.

A beszédem után a rektor következett fura nyelvtani mondatokkal, aki átadta a szót a dékánnak, az ünnepi beszédének megtartására: „Köszönöm szépen, szívből jövő, üzenetet hordozó, értékelő, jó kis beszéd volt, őszintén gratulálok, köszönöm szépen és megkérem … professzor urat, … kar dékánját néhány ünnepi gondolattal ő is köszöntse a jelenlévőket!”

Dékán: „Tisztelt végzős hallgatók, szülők, kollégák! Nehéz egy ilyen emelkedett beszéd után még magasabb szintre jutni, néhány gondolattal szeretném az életben továbbküldeni a végzősöket...” (közben fülig érő mosoly a szakfelelős arcán, amúgy végig az egész beszéden)

A ceremónia után meg jöttek a tanárok és szülök, akik gratuláltak a beszédhez, a bosszulós csak annyit: „Tényleg jó beszéd volt!”. A szakfelelős meg elkezdte a maga politikai módján, hogy bennem Erdély költője, írója és már nemtom miknek a mije veszett el, ott sorolta a jelzőket és csak arra gondoltam: Istenem, hogy tud valaki ennyire színészkedni., meg h nagy örömet okozott ez neki (akkor meg az járt a fejemben, h visszaszólok, az örömet nem okozzák, hanem szerzik, és esetleg megkérdem: Most már jól használtam a magyar terminológiát? - az államvizsgán, igaz a mentségemre, de elkezdte, h a saját hibámon kívül)számíthatok rá az életben stb. A másik egyetem részéről megkérdezte a szakfelelőst, h előre egyeztetett szöveg volt? Szóval mindenkinek tetszett a beszéd :P Másnap délelőtt jött az sms a tanulmányi felelőstől, h kellene a beszédem, amit nem küldtem el.

Túl vagyunk ezen is, éljen diplomás értelmiségi vagyok már, micsa röhej!

Jack&Bobby

Most nézzük a Párommal a sorozatot. Az Angyalom már régen látta, de olyan édesen hozzám bújik, simul és nézi. Íme egy CO részlet.

Index mai hír: Németország külügyminisztere, Párizs, Berlin és Hamburg polgármesterei, Nagy-Britannia kulturális minisztere, Izland miniszterelnöke, Ausztria EP-képviselője, mind nyíltan meleg. Nyugat-Európában egyre több magas rangú politikus vállalja, hogy a saját neméhez vonzódik, sőt többen politikai előnyt is szereztek kiállásukból.

Gyümölcsöző CO-kat kívánok, főleg most Xián barátunknak!

Hét szokás hatalma 1/7: Légy proaktív

Egyik legnagyobb szenzáció-baromság, amit oktattak, hogy hogyan legyünk sikeresek, az a leghatékonyabb emberek hét szokása volt. Tessék elsajátítani, és mint egy számítógép, függvények alapján működni :)

Első szokás: Légy proaktív!

A reaktív fickókat az érzések, feltételek, környezeti tényezők irányítják. A proaktív fickókat alaposan átgondolt, kiválasztott és belsővé tett értékek vezérlik. A különböző helyzetekre való reagálást magunk döntsük el. Nem arra várunk, hogy más cselekedjen velem kapcsolatban, mert az nem fog megtörténni vagy nem úgy.

Nincs DE! :))

Reaktív nyelv	Proaktív nyelv
Semmit nem tudok csinálni!	Nézzük, meg milyen alternatíváink vannak!
Ez a helyzet, amilyen vagyok!	Képes vagyok különböző megközelítéseket választani!
Azt a hétpiculáját annak a .....!	Nyugi! Ellenőrzöm az érzéseimet!
Azt ezek nem fogják megengedni!	Képes vagyok hatékonyan előadni valamit!
Azt meg kell csinálnom!	A megfelelő reagálást fogom választani!
Nem vagyok képes!	Választok!
Csinálnom kell!	Amellett döntök, hogy…
Csak ha…	Meg fogom tenni, hogy…

Azért néha jó a reaktív nyelv is. :P A csendes, zárkózott természetemből fakadóan annyira nem érvényesül a reaktív magatartásom, de egy esetben határozottan reaktív a magatartásom. Ekkor nagyon kevés az önuralmam, hamar elveszítem a türelmem, ilyenkor hangosabban beszélek és sajnos néha durván is. Olyan esetekben fordul elő, amikor valamit többször is elmagyaráztam és az illető nem tudja, vagy olyan kérdéseket tesz fel, amelyből lerí, hogy nem érti, annak ellenére, hogy győzködött a megértéséről. Legtöbb ilyen eset a skype-on keresztüli beszélgetéseknél fordult elő szüleimmel pl. számítógéppel kapcsolatos utasítások, újból történetekre való rákérdezés. Előfordult évfolyamtársaimmal is, leginkább programozás oktatás közben. Olyan is megtörtént, hogy az egyik évfolyamtársam elkezdett sírni és mikor a vizsgán megkérdezte a vizsgáztató ki készítette fel és elmesélte, hogy meg is sirattam, sikerült átmennie :) De majd egy kis szünet és kész, az inger és a válasz közötti rés kihasználása folyamatban lesz :) 

Azt mondják a proaktív emberek vidámabban látják a világot és önmagukat. Hát ezzel sem tudok teljes mértékben egyetérteni. Szerintem a proaktív ember csak próbálja a világot vidámabbá tenni, az akadályokat felszámolni a „nem-vidám” világban. 

A hablaty után itt pár kép. Egyik pro-aktívabb a másiknál! És provokatívabb! :D

Kettőezertíznullaegytizenkilenc

Egy sokatutazós, semminemösszejövős nap után a karakterek helyett, képeket szánok a köznek:

Hétvége utáni paradox helyzetek

A hétvége... hát, igen...
inkább nem is írok semmit róla :D Mesél ez a kép helyettem :)

Tegnap kaptam egy levelet, egy kedves nénitől, jópár éve egy kutatótáborban ismertem meg. Most írt vissza karácsonyra, de nagyon jól esett. Főleg a végén egy mondata: "Írjál (nevem)....kém, ha van egy kis időd öreganyádra, azt is jó volna tudni, ..." Most már nincs körülöttem idősebb személy, pedig hiányoznak...

"Ülnek szótalanul kezük ölükben

egyre közelebb a földhöz

egymáshoz bújnak

és nem zavarják a dolga után igyekvő embert

Helyükre ismét öregek ülnek

nézik az egyforma alkonyokat

s az ablak előtt elhaladó

nem veszi észre őket."

Ma kész vagyok, teljesen szétestem. Nincs kedvem programozni. Ráadásul most még egy meló jött egy ismerős által. Nincs kedvem, mert az a helyzet, hogy sok pénzt nem kérhetek, mivel ismerős, inkább ezért nem is vállalom, asszem. Nem  üzletembernek születtem, ha mégis annak, nincs elég bőr a pofámon, anélkül meg nem érdemes.

Szétesésem jeleként, íme egy feladvány :D

Három meleg egy hotelben három szobát vesz ki :D A recepciós 30$-t kér el, fejenként 10-10 $. Este észreveszi a recepciós, hogy sokat kért el. Hívja a mindenes boyt, hogy vigye fel a fiúknak a visszajáró 5$-t. A homofób boy eltesz 2$-t, mivel egy idő után sikerül rájönnie, hogy az 5 nem osztható 3-mal :D Így visszaad a srácoknak 1-1 $-t.

Szóval a srácok fizettek fejenként 9$-t, az 9x3=27$, és a homofóbnál van 2$. Az 29$. Hová tűnt 1$????

Várom a megfejtéseket? :D

Neige

Ma járván a Bakony egyöntetű hóval borított tájait, fura érzés töltött el. Olyan volt, mintha megállt volna a fűtött autóban az idő. Lehet, hogy csak elnyomott az orosz csúcstechnika ősmodelljének egyik kiváló tulajdonsága, mégpedig a marha jó fűtés (c: Szemet gyönyörködtető volt a táj. Kis ködnek és a hóesésnek köszönhetően vastagon ült a flóra alkotóin a zuzmara, illetve hó. Mikor megérkeztem a Bakony fővárosába és kiszálltam az autóbol nagy pelyhekben hullott. Olyan igazi hópelyhek voltak ezek. Minden egyesben ott volt egy kicsiny kép. Egy kis Koch-görbe. Aztán amikor elérte az utazásának végét a testem hője felolvasztotta, egy kicsiny vízcseppben öltött új alakot...

Szépek voltak.

Újabb két év!

Kikerültek a ponthatárok. Februártól itt az MSc!! Megdöbbentően alacsony a ponthatár. De hát nincs min csodálkozni, most már az utcaseprőnek is felsőfokú oklevele van és nyelvvizsgája, hogy ha valaki megszólítja, tudja elmondani legközelebb hány kilométerre található kuka (például ahová dobhatjuk az oklevelünket újra felhasznosítani ) Popsit törölni nem érdemes vele, mert nem puha és megsérti :)
Kevés esély van, de talán itt tudnak valami kis értelmes dolgot mutatni, talán.

Nemsokára itt lesz az Édesem! Alig várom, hogy érintsem, érezem, átöleljem és szorontgassam...
Meg jöhet a megbeszélt perverz hétvége is :D

Angyalom!

Ma zűrös napom volt. Eleve fáradt voltam, aztán a Nyugatihoz kikísértem a szobatársam, több órát fagyoskodtam, nem ment úgy a programozás, ahogy szerettem volna. És meg is bántottam a Társam...

Az Angyalom blogokat nézegetett, közben skypeon véleményeztük. Rosszul esett, hogy nem velem foglalkozik. Nem nézte meg a fényképem, véleményezés közben hiányzott a kedvessége, a próbálkozása az önbizalmam növelésére (inkább kialakításához :P ), hiányzott Ő.

Meg is említettem Neki, pedig nem tehet róla, csak nagyon hiányzott a kusza nap után. Bocsánatot kért és még fényképet is küldött az elbűvölő orcácskájáról emailen, pedig rühell fényképeket megosztani. És még ide is írt. Látjátok, mennyire értékes srácom van?!

Bocsánat, Angyalom!

Most már alszik édesen, érzem. Csatlakozom én is Hozzád, a Gömb élményhez!

Olyan csönd van így Nélküled, hogy szinte hallani, amit még utoljára akartál mondani...

Új arculat! Itt van az Édesem!

  
Köszöntelek Angyalom!

Megújult a blog :) Most már itt a Társam. Most már a MI blogunk. Minek kémlelje a Királyfim mindig a blogom, h mit írtam és cenzúrázva szóljon hozzá, ha létrehozhatunk egy nem 'nyilvános' oldalt is, ahol mindketten egyhelyen nyugodtan firkászhatunk, és alakíthatjuk az oldalt kedvünkre :P és az olvasó is két szemszögből láthatja ugyanazt.

Nem szándékszunk sok fényképpel teletömködni (azokra van elég rengeteg kívánatosabbnál-kívánatos blog), csak amelyek első ránézésre egy kis vegyi folyamatot is elindítanak bennünk.

Itt is a másik kedvenc :)

Gömb élmény

"Veled aludva

rólunk álmodom: arról,

hogy veled alszom."

Bon soire á tous!

Üdvözlet mindenkinek!
Magam is tiszteletemet teszem a Párom blogján. Igyekszem a jövőben egyre több bejegyzést vésni eme remek helyre és talán átadni valamit a kedves olvasónak. Nem biztos, hogy sikerül de megpróbálom.
Nagyon fura volt a mai napom. Így utólag visszagondolva érdekes volt, hogy reggel siettem a melóba, pedig abszolut nem voltam késésben. Mégis szinte mindenkit megelőztem az úton. Mondjuk válogatott barmokkal találkozhattam ma is, mert nem hiszem el, hogy 60-70-nél nem tud többel menni a paraszt. Na mindegy. Beértem és kezdődött az agyrém. Elkezdtem összeállítani a cafeteriámat. Na mondanom sem kell, faszán összerakták... Beléptem egy egészségpénztárba, a nagy részét oda pakolom. Majd csináltatok belőle szemüveget, meg veszek kontaktlencsét szarásig. Majd jött egy telefon, amit kihagytam volna. Rossz híreket kaptam :-(. Onnantól kezdve a meló nagyrészt félretéve :-). Csóró főnököm meg pont tegnap nyomatta a hegyibeszédet a munkaidő hatékony kihasználásával kapcsolatban. Mindegy, szarok rá. Közben sokkoltam az Angyalom ezzel azzal. Bocsi. Aztán vásárlás, majd hazaértem és várt a posta. 2:1. A 2 jó, hogy visszakaptam egy negyed éves kötelező biztosítás díjat, 'asszem kétszer fizettem, meg jött eredmény, ami pofánvágta a napközbeni telefont. Az 1 negatív viszont, hogy megjöttek az autók idei KGB csekkjei és az egyikre többet kell fizetnem, mint számítottam.
Na, csókoltatok mindenkit, főként a másik írkászt :-)

Ködös nap

 
Az Édesemnek nem volt ennyire felhőtlen napja, ami egyértelműen engem is lehangolt. De hétfőn biztosabbak leszünk picivel a vizsgálatokkal kapcsolatban. Veled vagyok, Angyalom! 

Tegnap este végülis megoldódni látszott a felvételi helyzet. Ma meg már úgy látszik, meg is oldódott.
És már még egy kellemesebb hír: meghosszabbítják a melószerződést. És a BKV sztrájkot is sikerült kivédeni.
Néha megpillantottunk egy-két tömött buszt. Úgy látszik a BKV konzervgyárrá alakult... 

Vége! 3,5 év időpocsékolás vége! Befejeztem a BSc-t!

 

Most már van papír is. Csak ez volt az egésznek az értelme. Legyen papír!

Az államvizsga úgy történt, ahogy számítottam. Ezeknek a 'tanárok'nak sikerült bemutatniuk, hogy gőzük sincs az egészről. De hát ez ment 7 féléven át. A viselkedésük eredménye, hogy kimutassák hozzáértésüket, az lett, hogy egyik hallgató könnyekkel küzködik, a tanulmányi felelős vízzel rohangál, a másiknak remeg a hangja...

Egyenlőre itt sem fog megtörténni a szemléletváltás. Amíg a szülők tinédzserüket nem kezelik felnőttként, addig konfliktusok lesznek. Amíg a tanár alábbvalónak tekinti a hallgatót, addig nem lesz hatékony a tanítása. A vizsgák általában nem többek, mint az oklevél megszerzésére történő erőfeszítés. A tanár tekintélyelve hatalomként működik, az állandó félelem a vizsgáktól gátolja a diákok döntéshozatalát, felelősségtudat beidegződését, autonómiáját. A tartalomcentrikus oktatás nyilvánul meg, nem a kompetenciákra, az egyéni fejlődésre összpontosító oktatás. Azonban a tudás megszerzését a diák autonómiáján túl az aktív, kreatív és kollaboratív tanulásra való ösztönzés kellene jellemezze, azaz a tanuló-központú tanulás, magasszintű döntéslehetőséggel, felelősségtudat és megbízhatósága erősítésével, gyakorlati fogékonysággal, bensőségességgel a tanár-diák között, az oktatás visszaható jellegével mind a tanár, mint a diák részéről. És ezt annyira könnyű lenne elérni, számtalan módszer létezik, csak magatartás kérdése. De ahhoz, hogy szemléletváltásról beszéljünk, tudnunk kell, mit kell megváltoztatni. Ez, sajnos, a magyar társadalomban jó pár évtizedbe fog kerülni, mint ahogy a férfi-központú hierarchia-rendszer is megdőlt.

A napot tovább bonyolította a bürökráció hálója. Hát sikerült jól belegabalyodni... Kész röhej az egész... Msc-hez szükséges felsőfokú oklevél igazolás kiadásának órás várakozása után, faxküldés, Oktatási Hivatallal való telefonálgatásokkal, a Dékáni Hivatalba való ügyintézések sorával, végül az illető felvételiztető egyetemmel való telefonálgatással sem sikerült megoldani a problémát, azaz egy belső rendelkezés,  ami ellentmond a törvénynek, ami miatt nem tartalmazhatott az oklevél igazolás egy bizonyos adatot. Több órás idegtépés után estére hazaértem.

Sikerült rábukkanom a neten egy olyan srácra, aki tetszik is... a kedvencem lett... persze a Társamnak is bejön :)

mert elfut a víz, és csak a kő marad, de a kő marad

Különös volt az otthoni karácsony, mintha otthon is éreztem volna magam, fizikai térben is. Aztán jött pár szép nap, ahol ugyan fizikai térben abszolút nem voltam otthon, de annál inkább szellemileg, lelkileg. Aztán újév kora délutánján itthagytak...az a 6-7 óra... Így telt az egyik legszebb és legszomorúbb újév.

Mindenkinek kitartást a változtatásaihoz az új esztendőben!