Angyalom!

Ma zűrös napom volt. Eleve fáradt voltam, aztán a Nyugatihoz kikísértem a szobatársam, több órát fagyoskodtam, nem ment úgy a programozás, ahogy szerettem volna. És meg is bántottam a Társam...

Az Angyalom blogokat nézegetett, közben skypeon véleményeztük. Rosszul esett, hogy nem velem foglalkozik. Nem nézte meg a fényképem, véleményezés közben hiányzott a kedvessége, a próbálkozása az önbizalmam növelésére (inkább kialakításához :P ), hiányzott Ő.

Meg is említettem Neki, pedig nem tehet róla, csak nagyon hiányzott a kusza nap után. Bocsánatot kért és még fényképet is küldött az elbűvölő orcácskájáról emailen, pedig rühell fényképeket megosztani. És még ide is írt. Látjátok, mennyire értékes srácom van?!

Bocsánat, Angyalom!

Most már alszik édesen, érzem. Csatlakozom én is Hozzád, a Gömb élményhez!

Olyan csönd van így Nélküled, hogy szinte hallani, amit még utoljára akartál mondani...