2010. január 2., szombat

mert elfut a víz, és csak a kő marad, de a kő marad


Különös volt az otthoni karácsony, mintha otthon is éreztem volna magam, fizikai térben is. Aztán jött pár szép nap, ahol ugyan fizikai térben abszolút nem voltam otthon, de annál inkább szellemileg, lelkileg. Aztán újév kora délutánján itthagytak...az a 6-7 óra... Így telt az egyik legszebb és legszomorúbb újév.

Mindenkinek kitartást a változtatásaihoz az új esztendőben!

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése