2009. november 25., szerda
A hiánya...
Képed keresem,
ha ágyba fekszem,
nyitott szemem sír nedvesen
és fájva...
Veled alszom, s veled ébredek,
És mégsem vagy ott;
A karjaimba ölelem a gondolatot Rólad
- de csak a közönséges levegőt érintem...
2009. november 23., hétfő
Tűzvész van!
A távollét szerelmesek közt úgy hat, mint a szél a tűzre: a kis szerelmet eloltja, a nagyot tűzvésszé növeli.
Riadó! Hatalmas tűzvész van!!
2009. november 22., vasárnap
Egy maradandó nap után
Hajnali 3 óráig segített szakadatlanul az éteren keresztül. Csak értem, csak miattam. Én meg idegeskedtem, felemeltem a hangom, de Ő csak aranyosan tűrte a dühkitöréseim, oldta meg a problémáim. Istenien csodás volt. És fájt a szívem... Ő kellene a mindennapjaimhoz, nemhogy elvisel, hanem mellettem van! Ez varázslatos! De változni fogok a segítségével és többet nem emelem fel a hangom. Csak jönne már el az, hogy együtt éljünk ...
Aznap együtt voltunk élőben is.
Délelőtt mikor megérkezett a vonat a településére, felálltam, a szemem a földre fókuszáltak, majd felfele a vonatfülke ajtajához, kinyitottam a fülkeajtót, utána még magasabbra néztem, az ablakon át, és egyből egy elbűvölő látványban ragadtak a szemeim... Ő volt az, a túlsó peronon beszélgetett egy idős bácsival, és ahogy beszélt...
Egész nap együtt voltunk... Mutatott hangulatos tájat, házakat, rózsakertet, várat, mind Vele...
Köszönöm ezt a sírig tartó napot! Köszönöm Neked!
Most épp ebédel messze tőlem...
Én meg a Hiánya kristályfényében ülök, kuporgok Nélküle.
2009. november 17., kedd
Édes a bosszú íze! De csak Egyeseknek!
“A bosszú olyan cselekedet, amelyet valaki azért akar elkövetni, mert tehetetlen;" Tehetetlen és jó lenne egy másik személy, aki helyette elvégzi azt, amihez nincs kedve, pedig sürgősen szükség lenne rá. És elvárja, mert megteheti a hatalmával.
De ne feledjük: "A bosszú legtöbbször a bosszúállónak okozza a legnagyobb keserűséget."
Istenem, csak röhögni lehet az ilyen embereken. Gonosznak tűnhet, de ez szánalommal vegyül. Szánalommal, hogy nincs belső nagyságuk. Ők nem érezhetik a lélek báját, a szív ékességét, a szellem ünnepét, mert nem rendelkeznek velük!
Segítsetek rajtuk, nekem nincs erőm hozzájuk!
Címkék:
értelmetlenség,
oktatás
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)